A Ráckevei Kolostor Kincstára

A Ráckevei Kolostor Kincstárát elsősorban XVIII. és XIX. századi liturgikus tárgyak képezik, amelyek egyúttal ezen időszak különböző kulturális kapcsolatairól és művészeti hatásairól is tanúskodnak.

A XVIII. század első évtizedeiből származik az a fogadalmi koronával díszített Istenszülő Krisztussal ikon, amelyről azt tartják, hogy egy korábbi, ismeretlen vándor-ikonfestő által készített ikonosztáz része volt.

Festészeti kvalitásaira tekintettel kiemelkedő Szent Demeter nagyvértanú ikonja, amely – felirata alapján – 1746-ban készült, Georgije igumen megrendelésére.  A mesternek a Kijevi Festészeti Akadémiával fennálló lehetséges művészeti kötődésére a kép stílusa és az aranyozott háttér enged következtetni. A Szentháromságot ábrázoló nagyméretű ikon, amelyen az Atyaistennek a Fiút tartó alakja és a galambként megjelenő Szentlélek ábrázolása szerepel, a nyugati művészet hatásáról tanúskodik, amely a XVIII. század közepétől egyre inkább meghatározta a szerb művészet fejlődését.

A kolostori kincstárban őrzik Teodor Simeonov Gruntović ünnepi ikon sorozatát is, aki két alkalommal is – 1765-ben és 1771-ben – dolgozott a templom festésén. A ötvöstárgyak közül kiemelkedik egy barokk, aranyozott ezüstből készült, 1762-es kehely, valamint egy nagy, reprezentatív függőmécses, amely a templom nagy jótevőjének, Nikola Božićnak ajándéka volt. Külön csoportot képeznek a XVIII. századi kézi fafaragványok, továbbá a filigrán borítású és kovácsolt kézi keresztek, amelyek a kolostornak egyes balkáni – különösképp athoszi – műhelyekkel fenntartott élénk kapcsolatáról tanúskodnak.

A ráckevei kolostortemplom számára nem csupán ortodox hívők adományoztak. Az Istenszülő csodatévő ikonja, amely a templom szentélyében reprezentatív barokk trónussal egészült ki, sok zarándokot vonzott távoli vidékekről a XVIII. század második és a XIX. század első felében. Talán ilyen módon kerülhetett a templom kincstárába a híres görögkatolikus kegyhely, Máriapócs csodatévő Istenszülő ikonjának egy változata is.

Az első akadémiai képzettségű szerb festőnő, a székesfehérvári Katarina Ivanović, névadójáról, Alexandriai Szent Katalinról festett kisméretű ikont, valószínűleg Ekaterina Dogali rendelhetett meg, mivel 1854-ben az ikont az ő fogadalmi ajándékaként helyezték el a ráckevei Istenszülő-trónon. Arsenije Petrović, zimonyi festő pünkösdi ikonja 1864-ban készült, míg a Nagy Szent Bazilt ábrázoló ikon Ilija Dimitrijević szerb festőművész munkája 1879-ből.

A Ráckevei Kolostor Kincstárában más ismert XIX. századi szerb mesterek képeit is láthatjuk, mind például Lazar Milić alkotását.