Az év műtárgya
2024.
Szent György
Uroš Predić alkotása, 1902.
A bánáti születésű Uroš Predić (1857-1953) korának egyik legismertebb festője volt. A Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Az akadémiai realizmus szellemében nagy számban festett portrékat, zsánerképeket, történelmi kompozíciókat és vallási témájú képeket is. Uroš Predić rokonságban állt a pancsovai születésű Bárics Olgával, aki 1901-ben Wuits István szentendrei kereskedőhöz ment feleségül. A Wuits család védőszentje Szent György volt, így Predić a szent alakját nászajándékként festette meg az ifjú pár számára. Wuits Istvánnak Szentendre főterén volt kereskedése, és mint jómódú szentendrei polgár, egy ideig a Szentendrei Szerb Ortodox Egyházközség elnöki tisztségét is ellátta. Uroš Predić képén Szent György teljes alakban, heroikus pózban látható, lábainál a legyőzött sárkánnyal.
Uroš Predić alkotása Wuits István unokájának adományaként került a Szerb Egyházi Múzeum tulajdonába 2023-ban.
2023.
Keresztre feszített Krisztus újszövetségi jelenetekkel
Zsivkovics Mihály budai ikonfestő alkotása – 1803.
Zsivkovics Mihály (1776-1824) a bécsi Képzőművészeti akadémián tanult festészetet. Művei a későbarokk és a klasszicizmus stílusjegyeit egyaránt tükrözik. Budán volt műhelye és portré festészettel is foglalkozott. Fő művét a szentendrei Blagovestenszka templom ikonosztázát 1802 és 1803-ban festette. A Keresztre feszített Krisztust ábrázoló táblaképet szentendrei tartózkodása idején magánmegrendelésre készítette. A kép közepén, díszes festett keretben, mint „kép a képben”, a keresztre feszített Krisztust látjuk a térdelő Mária Magdolna alakjával. Két oldalt, Krisztus születésének és megkeresztelésének, valamint feltámadásának és mennybemenetelének jeleneteit láthatjuk önálló kompozíciókként megfestve. Zsivkovics alkotása a szentendrei Huzsvik-Stefanović család adományaként került a Szerb Egyházi Múzeumba.
2022.
Istenszülő Krisztussal – Chilandari Istenszülő, Mitrofán ikonfestő alkotása, 1764. körül.
Mitrofán ikonfestő athoszi szerzetes volt és mint vándor ikonfestő valószínűleg a ráckevei szerb ortodox kolostor elöljárójának a meghívására érkezett Magyarországra 1764. körül. Feltételezhető, hogy a magán áhítat céljára festett kisméretű ikon megrendelőjének kifejezett kérése az volt, hogy a festő az athoszi Chilandar szerb ortodox kolostor csodatévő ikonját fesse meg. Viszont Mitrofán nem rendelkezett Magyarországon megfelelő grafikai előképekkel, így egy Útmutató Istenszülő ikont festett Chilandari Istenszülő ikonként szignálva. Mitrofán alkotása rámutat a magyarországi szerbek körében a XVIII. században elterjedt Chilandari Istenszülő kultuszára és ugyanakkor elénk tárja a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye Athoszi kapcsolatait is. Mitrofán ikonfestő művészete meghatározó volt a konzervatív posztbizánci stílust magas színvonalon követő XVIII. századi balkáni ikonfestészet fejlődésében.
