Magyarországi szerb templomokról
Szentendre – Székesegyház
A Székesegyház vagy az Istenszülő elszenderedésének temploma a nép körében Belgrád templomként is ismert. Nevét az 1690-es nagy szerb kivándorlást követően Belgrádból és környékéről érkezőkről kapta és Magyarország legnagyobb szerb ortodox templomai közé tartozik. A mai templom helyén, amely a XVIII század közepétől épült, század végén épült templom alapjai találhatók.
Blagovestenszka templom
Az Blagovestenszka templom Szentendre központjában található, a Szerb Egyházi Múzeum tőszomszédságában. Már különleges elhelyezkedésének köszönhetően is kitűnik a többi szerb templom közül abból a szempontból, hogy nem rendelkezik szokványos udvarral és bejárattal, hanem közvetlenül a térről, illetve – a déli oldalon – egyből az utcáról lehet belépni a templomba.
Ráckevei kolostor
A ráckevei kolostortemplom a legrégebbi megmaradt magyarországi szerb műemlék. A Csepel-szigeten található, Budapesttől körülbelül 40 km-re délre. A város alapítása, melynek neve eleinte Felsőkeve, majd Ráckeve (szerbül: Srpski Kovin) lett, I. Ulászló király 1440-es okleveléhez kötődik, és elnevezésében a dél-bánáti, Duna mellett fekvő Keveváráról származó szerbek betelepedésének emlékét őrzi.
Grábóci kolostor
A grábóci kolostor a délnyugat-magyarországi Tolna megyében található. A kolostort 1587-ben azok a szerzetesek építették, akik az éhínség és a nélkülözés elől menekültek ide a dalmáciai Dragović kolostorából. Első elöljárója Pajsej lett, aki Dalmáciából a grábóci kolostor területére három szerzetestársával érkezett 1585-ben. A szerzetesek itt olyan régi templom romjaira bukkant, mivel a szerzeteseknek nem volt lehetőségük arra, hogy az itteni nagyobb méretű templomot felújítsák, annak közelében emeltek egy kisebb kőtemplomot, amelyet Mihály és Gábor arkangyaloknak szenteltek.
