Állandó kiállítás
Magyarországi szerb egyházművészet
A magyarországi szerb egyházművészet fejlődését némely település esetében már a XV. századtól nyomon követhetjük. Kiemelkedik közöttük Ráckeve, Komárom és Győr, majd valamivel később a grábóci kolostor. A Csepel-szigeti Ráckevén már 1440-ben letelepültek a szerbek, és László magyar királytól külön jogokat kaptak. Egy későgótikus templomot is felújítottak ekkor, majd 1514-ben későközépkori falképekkel díszítették azt. Később, a török hódoltság idején az 1585-ben alapított grábóci kolostor volt a szerbek legjelentősebb szellemi támaszpontja.
A magyarországi szerbek múltjából
Tizenkét budai püspök portréján keresztül kerül bemutatásra a magyarországi Szerb Ortodox Egyházmegye lelki és kormányzati életének krónikája. A vallási méltóságok ezen galériája azokat a püspököket vonultatja fel, akik a Budai Egyházmegye élén álltak az 1729 és 1892 közötti időszakban, amely a XVIII. és XIX. évszázad egyházkormányzatának egy teljes korszakát fedi le.
Köztiszteletben álló polgárok, mecénások, alapítványtevők és a magyarországi szerbek kulturális és társadalmi élete szempontjából jelentős személyek portréi fontos támpontot nyújtanak a szerb művészet és kultúra fejlődésének és virágzásának megértéséhez a térségben.
